Vagy ahogy én mondanám: Csinálj belőlük citromos muffint.

Amikor úgy tűnik, hogy az életed széthullik, örülj neki! Most biztos azt mondod, hogy nem vagyok normális…

MÁR, HOGY A FENÉBE ÖRÜLNÉK ENNEK, MIKOR AZ ÉLETEM ROMOKBAN HEVER?

Biztosan dühös, frusztrált vagy csalódott vagy, mert:

  • Kirúgtak a munkahelyedről
  • Kidobott a barátod/barátnőd és még csak meg sem mondta az okát
  • Összevesztél valakivel
  • A munkahelyeden feldühítettek
  • Valamilyen kudarc ért

Ezer és egy okot fel tudnék sorolni, de most nem az a lényeg, hogy éppen milyen tragédián mész keresztül. Sírd ki magad és menj tovább! Légy dühös és használd fel ezt a benned lévő energiát, hogy tovább tudj lépni. Lásd meg benne a lehetőséget! Érezd át magadban az erőt, és csak azért is csináld meg, amit már régóta akarsz!

Hiszen:

  • Lehet, hogy most végre lesz időd megtervezni és megcsinálni a vállalkozásodat
  • Vagy egy jobb munkahely vár rád, jobb fizetéssel, pozitív emberekkel.
  • Lehet, hogy épp a barátod tartott vissza, hogy az álmaidat éld meg, mert nem hitt benned.
  • Vagy egy jobb kapcsolatod lesz majd a jövőben.
  • Lehet, hogy a kudarc, amin most átmész, elhozza majd a sikert, mert most nem jól csináltál valamit. De most van lehetőséged korrigálni.

Ne feledd azonban: Nincsen kudarc, csak késlekedő siker.

Ne keseregj miatta. Vagy keseregj, de csak egy darabig. Ne engedd, hogy az önsajnálat lehúzzon a tó mélyére. Aztán fogd fel pozitívan. Lásd meg a helyzet pozitívumait. Válts nézőpontot!

Kedvenc mondatom, mely a nehéz helyzetekben megerősített, amikor az élet citromot dobott elém:

Minden a javamra válik.

Vagy ez:

Mindig mindenem megvan, ami a boldogságomhoz és a céljaimhoz kell, ott és akkor, abban a pillanatban, amikor nekem szükségem van rá.

Ez a hosszabb verzió. 🙂

Így voltam képes kihozni például egyik szakításomból is a legjobbat. Minden nap mondogattam, erősítettem magamban ezt a gondolatot. És így is lett. Mikor az exem azt mondta, hogy nem szeret igazán, először dühös voltam rá. Nagyon fájt, hogy nem szeret. A szívem szakadt meg, éjjelenként csak sírva tudtam elaludni.

Majd lejátszottam a harcaimat az egommal és teljes gőzzel belevágtam a terveim megvalósításába. Elkezdtem kung-fuzni, angolt tanultam. Olyan hihetetlen energiát kaptam, még én is csodálkoztam magamon, honnan van ennyi erőm. Később megismerkedtem egy német sráccal, akivel angolul tudtam beszélgetni. A szakítás után egy évvel pedig kijutottam Amerikába. Utólag visszagondolva nagyon hálás voltam a ‘rosszért’, mert teljesült a nagy álmom. Ha együtt maradtunk volna, akkor lehet, hogy nem jutok ki New Yorkba, ahova gyermekkorom óta vágytam.


Érted már miért mondogatom, hogy lásd meg a negatívban a pozitívat?

Nekem sikerült az álmomat teljesíteni. Neked is sikerülhet, csak gondolj arra, milyen jót tudnál kihozni a jelenlegi helyzetedből.

Az életed Veled és Érted történik. Még a ‘rossz’ helyzetek is.

Vannak olyan emberek, akik csak átutazók, és lesznek, akik velünk maradnak akármi is történik.

Szeretnék ma megosztani Veled egy tanmesét, amely jól mutatja, hogy

Minden csak nézőpont kérdése.


Élt egyszer egy öreg földműves, aki a földjein sok-sok éven át dolgozott. Egy napon azonban a lova megszökött. A szomszédjai sajnálkoztak az esemény miatt.

Milyen balszerencse! – mondogatták sajnálkozva, amire az öreg azonban így válaszolt:

Ejh! Majd meglátjuk! – mondta legyintve.

A következő nap reggelén mindenki legnagyobb meglepetésére a ló visszatért három másik vadló társaságában.

Milyen csodálatos! – mondogatták a szomszédok, elbűvölve a történtekről.

Mire az öreg így válaszolt:

Ejh! Majd meglátjuk! – mondta, s közben újra legyintett a kezével.

Egy nappal később a földműves fia megpróbálta az egyik vadlovat megülni. A ló azonban ledobta magáról, mire a fiú eltörte a lábát. A szomszédok ismét eljöttek, hogy kifejezzék sajnálkozásukat, együttérzésüket, amiért megint balszerencse érte a családot.

Az öreg azonban így válaszolt:

Ejh! Majd meglátjuk! – mondta, már az ismert kézlegyintéssel.

A következő napon katonatisztek jöttek a faluba, hogy fiatalembereket toborozzanak a hadseregbe. Az öreg földműves fiát törött lába miatt alkalmatlannak találták. A szomszédok hátba veregették az öreget, hogy milyen szerencsés, mert az ő fiát nem vitték el katonának.

Ejh! Majd meglátjuk! – És ez volt az összes mondanivalója az öreg földművesnek.


Te melyik nézőpontot választod? Mit szeretnél meglátni ebben a helyzetben, amiben most vagy? Milyen pozitív dolgot tudsz belőle kihozni? Mit fogsz csinálni ezután ha az élet citrommal kínál?

🙂